Tarts velem egy spirituális tea délutánra!

 Ahhoz hogy a saját életünket éljük, el kell kezdenünk különféle szinteken tisztulni. Meg kell tanulnunk lepakolni terheinket, megerősíteni belső tengelyünket, kapcsolatot kell teremteni saját lelkünkkel. Itt az ideje, hogy áthuzalozzuk magunkat. 

Ehhez szeretnék segítséget nyújtani egy belső, feltáró önmunkával. Ha hívást érzel erre az interaktív összejövetelre, akkor szeretettel várlak 2023. november 24.-én (pénteken) 17-20 óra között tartandó előadásomra. 

Témák:

• tobozmirigy meditáció
• földelési gyakorlat
• aura erősítése
• energiablokkok tisztítása
• oldás, elengedés

Ha jegyzetelni szeretnél, kérlek hozz magaddal füzetet és tollat!

Amit a metamorf masszázsról érdemes tudni!

Nem is nevezném masszázsnak,sokkal inkább érintés terápia. Egy nagyon gyengéd holisztikus blokkoldó technika, ami oldja a bennünk ragadt tudattalan lelki és fizikai traumákat. Ezek a bennünk ragadt, régen megélt traumák elraktározódtak a testünkbe és a mélyben munkálkodva befolyásolják jelenlegi életünket- Minden gondolatunkra, cselekedetünkre, érzésünkre befolyással vannak. Ha úgy érzed elakadtál az életben, nem mennek jól a dolgaid, feszült vagy és szorongsz, bátran keress meg! Szívesen segítek! 

Ha felkeltettem a figyelmedet és többet szeretnél megtudni erről a csodás terápiáról, itt olvashatsz róla: http://lelekfuszerek.blogspot.com/2016/05/metamorf-masszazs.html

A hála ereje

Te mikor és miért voltál hálás utoljára? Mikor érezted azt az örömteli nyugodt érzést, azt a teljes bensődet átjáró melegséget, ami feltölt energiával és szeretettel?

Mit jelent a hála?
Ezt a kérdést nem könnyű pontosan megfogalmazni. Hálásnak lenni annyit jelent, hogy értékeled azt amid van, úgy ahogy van. Értékeled amit elértél, ami körül vesz. Hálás lehetsz a "negatív" dolgokért is, hiszen ezek is szükségesek voltak ahhoz, hogy az életed megfelelő irányban haladjon, vagy erőssé tegyen.

Miért érdemes hálásnak lenned?
Amikor hálát érzel, vagy gyakorlod a hála érzését, egyből a jelenben vagy, nem a holnappal törődsz, hanem azért vagy hálás ami az adott pillanatban történt veled. A hála megváltoztatja az érzékelésedet és ezáltal másképp látod a világot. Képes az életedet pozitívan befolyásolni, áthangolni a gondolkodásodat, érzelmeidet.

Milyen változásokat eredményez?
A hála érzése növeli az önbecsülésed.
A negatív, lehúzó energiák átalakulnak pozitív, építő életszemléletté.
Hatékony a szorongás a félelem legyőzésére. Aki pedig nem fél az nem önző vagy erőszakos, adott esetben könnyebben és nyíltan tud közeledni mások felé.
Kimutathatóan csökkenti a depressziót.
Jobb alvást eredményez.
A hálás emberek kedvesebbek, érzékenyebbek, növelik mások bizalmát, ezért szívesen kapcsolódnak hozzájuk.
A Táguló Szeretet Forrása!!
"Bármennyink legyen is, a hála jóval fölötte meggazdagít"

A hála gyakorlása.
A hála megélését tudatosan is gyakorolhatod, ameddig be nem épül az életedbe. Ez többféle módon is teheted:
- Vezess hálanaplót 4 héten keresztül minden nap. Jegyezz fel legalább öt dolgot amiért hálás lehetsz.
- Írhatsz hála-levelet akár egy olyan személynek is, akivel nem vagy jó viszonyban, mert segít az elengedésben.
- Esténként lefekvés előtt hálatelt gondolatokkal zárd a napot.

És végül: felejtsd el a folyamatos panaszkodást, ne fókuszálj a problémákra vagy a negatív dolgokra. Figyelmedet vidd azokra a dolgokra, amik örömmel töltenek el és amiért hálás lehetsz.

...és, hogy mi mindenért lehetsz hálás? Mindenért, bármiért.

Ha tetszett a bejegyzésem kérlek oszd meg másokkal is. Hálásan köszönöm

Az Igazi....?

A mai világban egyre több ember él egyedül, magányosan és legfőbb vágya,hogy megtalálja a hőn áhított  szerelmet, hogy megérkezzen az Igazi. Szépek, csinosak, kintről teljesen rendben vannak, még sem találnak mély bensőséges kapcsolatra. De vajon felkészültünk-e a fogadására? Amikor éppen nincs senkink, az ego azt sugallja, hogy minden fájdalmunk elmúlna,ha kapcsolatban élnénk. Pedig a kapcsolat felszínre hozza minden létező fájdalmunkat. Szembesít mind azzal, amivel nem akarunk vagy nem merünk szembenézni. Szembesít minket a hiány énünkkel. Talán elfelejtjük a kapcsolatok nehézségeit amikor magányosak vagyunk, de azonnal eszünkbe jut, ha újra lesz valakink. A kapcsolatok nem szüntetik meg szükségszerűen a fájdalmat. Egyetlen dolog ami elűzi a fájdalmat az, ha begyógyítjuk a fájdalmat okozó sebeket. Nem más ember hiánya okoz fájdalmat, hanem az, amit akkor csinálunk amikor velünk vannak. Amikor két ember találkozik a szeretetben, a falak amik látszólag elválasztották őket eltűnnek. A szeretet lény nem tűnik egyszerű halandónak, valami többnek, valami másnak látszik: Tökéletesnek. És az igazság az, hogy Ő valóban tökéletes. De az őrület gyorsan felüti a fejét. Amint megjelenik a fény, az ego dolgozni kezd,hogy ismét mindent sötétbe borítson. A spirituális szinten megpillantott tökéletesség átvált fizikai síkra, megjelennek az elvárásaink. Azt gondoljuk: a ruhája lehetne divatosabb, lehetne menőbb stb. Ahelyett, hogy felismernénk a spirituális tökéletesség egyszerre létezik fizikai tökéletlenséggel. Így végül senki sem lesz megfelelő számunkra. Idealizáljuk egymást és ha a másik nem felel meg a róla alkotott ideálnak csalódunk benne. Az emberek azt kérdezik mikor találkozom végre a lelki társammal? De mi haszna, ha imádkozunk a megfelelő személyért, ha mi magunk nem állunk készen a fogadására. Be kell látni, hogy mindenki átmegy egy természetes fejlődési folyamaton. Soha senki sem "befejezett". A  kapcsolatok terén sem az a gond, hogy nincsenek csodálatos lehetőségeink vagy nem találkozunk csodás emberekkel. A probléma az, hogy nem tudjuk hogy fordítsuk javunkra a lehetőségeket. Néha nem ismerjük fel milyen csodálatos emberrel találkoztunk, mert az ego megakadályozza, hogy tudatosítsuk a szeretet jelenlétét. Az a gondolat, hogy van egy különleges személy a világon, aki majd eljön és megment minket, a tiszta szeretet akadálya. Miközben ezzel a gondolattal hatalmas nyomást gyakorlunk arra, aki már közeledik. Még várunk a csodálatosra, mi lenne, ha mi magunk válnánk csodálatossá!? Nincs olyan, hogy "igazi", a tökéletes leckét attól tanuljuk meg aki ott áll előttünk (már,ha ez a cél). Lehet, hogy nem az egyetlen végső partner lesz a számunkra, hanem még annál is jobb: olyasvalaki, akivel lehetővé válik, hogy áttekintsd magadban mindazt ami gyógyításra szorul, mielőtt készen állnál a legmélyebb intimitásra. Ha nem vesszük komolyan azokat a kapcsolatokat, amelyeket nem érzünk "igazinak" azzal az a probléma, hogy amikor megérkezik az "igazi" - néha a nem "igazi" álruhában -, ügyet sem vetünk rá,mert nem ismerjük fel. Ő már itt van, de mi nem állunk készen.

Te a saját életedet éled?

Sokan vagyunk akik elgondolkoznak ezen a kérdésen, de vannak olyanok is akik automatikusan rávágják, hogy persze kinek az életét élném, ha nem az enyémet!? Pedig nem is olyan evidens ez a feltételezés. Egyszer olvastam Byron Katie-től, hogy a mindenség három részre különül el: van ami az én ügyem, van ami másoké és van ami kizárólag Istenre tartozik. Isten egyet jelent a valósággal. Ez a gondolat nagyon megfogott engem, és az én tapasztalásomban is így jelenik meg. Bármi, ami kívül esik a hatáskörömön vagy embertársaimén az Isten ügye. Feszültségünk nagy része abból adódik, hogy nem a saját dolgunkkal foglalkozunk. Amikor arra gondolok, hogy munkát kellene találnod, vagy kedvesebbnek kellene lenned, pontosan kellene érkezned, jobban kellene törődni magaddal,  stb., akkor mások dolgába ütöm az orrom. Ha pedig földrengés, áradások vagy a hatalom miatt aggódom, Isten dolgába avatkozom. Amikor arra gondolok, hogy például anyámnak meg kellene értenie engem, akkor anyám dolgába avatkozom és azonnal rám tör a magány. Ha valahányszor rám tör a magány vagy a szorongás, már megint mások dolgába ütöttem az orrom. Ha mentális szinten egy másik ember életét élem (férj,gyerek,szülő), ki éli az én életemet? Amennyiben gondolatban más ügyeivel foglalkozom az megakadályoz abban, hogy a sajátjaimmal törődjek. Elszigetelődöm önmagamtól és nem értem miért nem működik az életem. Ha azt képzelem, hogy tudom mi a legjobb bárki számára, már megint nem a saját ügyemmel foglalkozom. Még ha a szeretet nevében teszem is mindezt, ez színtiszta önhittség, aminek az eredménye feszültség, szorongás, félelem.Vajon tudom-e, hogy Nekem, Magamnak mi a legjobb? Mert ez kizárólag az én ügyem.

Ha megértjük a világ előbbi felosztását, szabadabbak leszünk mint valaha. Amikor legközelebb valami kellemetlenségben lesz részünk, kérdezzük meg kire tartozik mindez? Ez a kérdés visszavezet Önmagunkhoz. Talán ráébredünk, hogy igazán soha nem vagyunk jelen amikor kellene, és hogy gondolatban egész életünket mások bajainak eligazításával töltjük.

Női szépség

A Női szépség velünk született adottság. Sőt a szépség a Nőből fakad, főképp ha némi esztétikai és stílusérzékkel is párosul. A valódi szépség a fejünkben keletkezik. Annak, hogy szépnek vagy csúnyának érezzük magunkat valójában nem sok köze van valódi külsőnkhöz, inkább a lelki állapotunkhoz. A természet sokféleséggel áldott meg bennünket, és ez a változatosság különlegessé és megismételhetetlenné tesz minket. Minden kornak megvoltak a maga szépségideáljai, és persze minden Nő meg is tett azért mindent, hogy megfeleljen ennek. De ahogy telt az idő, mi Nők egyre erőszakosabban, egyre durvábban szálltunk szembe a természet adta adottságainkkal. Mivel a mai világban a szépség jól fizető iparággá fejlődött, sorra tolják az arcunkba az ösztönzéseket arra, hogy másmilyenek kívánjunk lenni, mint amilyenek valójában vagyunk.A média azt sulykolja belénk, hogy koplalj, szedjél mindenféle fogyasztószereket és ha ezt kitartóan végzed, úgy nézhetsz ki mint ahogy az idealizálva van.Váljunk kortalanná, sablonossá. Annyira intenzív ez az ösztönzés, hogy már különböző pszichiátriai betegségek ütötték fel a fejüket, amelyek az ön el-nem fogadásban gyökereznek. A labilis énképpel rendelkező Nők választhatnak másik cicit,orrot,popsit stb. Elkeserítőnek tartom, hogy egyesek mindent megtesznek - még kés alá is fekszenek -, hogy olyanná szabhassák őket, mint ahogy az idealizálva van. Lassan nem lesznek már szépen megöregedett asszonyok, akiknek arcán minden barázda egy-egy történetet mesél ,akiket tisztelhetünk a ráncaikért. Sosem lesz magával elégedett az a Nő, aki a mai kor bioszobrászai által akar széppé válni. És tudom közhelyes leírni, hogy a szépség belülről fakad, de ha ennyire elcsépelt, hogy lehet az, hogy a legtöbben nincsenek tisztába vele? Igen is a fizikai szépségnek a belső minőség ad mélységet. Minden test jó test és megérdemli, hogy tiszteljük. Úgy gondolom, hogy az önmagával igényes Nő sem attól lesz szép, hogy szembe megy azzal, ahogy a természet megalkotta. Egy Nőt nem akkor látnak szépnek, ha tökéletes az alakja, hanem hogy ha elfogadja és szereti önmagát, és belső szépség sugárzik belőle. Az ilyen Nőre mondják, hogy ragyog és árad belőle az élet szeretete. Számomra a Nő nem az ideális méretektől vagy a bomba testtől lesz szép, hanem az abban való tudatosságtól, hogy Nő és képes ezt megélni minden adottságával, lehetőségével és eszközével. Aki tudja használni a mosolyát, hangját, érintését. Akinek a szépsége mozdulatainak kecsességéből és lágyságából fakad. Akinek derűje beragyogja a környezetét, aki tudja viselni Nőiségét, önmagát. Szép az a Nő, aki méltóságteljes és bölcs, aki tudja hogyan éljen természetes adottságaival. Szép az a Nő akinek önmagában van az ereje és nem csak külső megerősítések árán hiszi el. Szép az a Nő aki megéli önnön varázslatosságát.

     

Boldogság, Egység, Harmónia

"Férfi: Hol rontottam el Mester?
Mester: Mindenhol fiam!
F: Az hogy lehet, úgy érted mindent rosszul csináltam?!
Az nem lehet, én megtettem mindent.
M: Nem fiam, Te tettél, de épp a "mindent" nem tetted meg!
F: Hogy érted ezt?
M: Anyát akartál, fiam, megkaptad!
Mond mit jelent szerinted az hogy "anya"?
F: Hát, aki elvégzi a háztartást, ellátja a gyerekeket meg ilyesmi.
M: Hát ez az látod, nem ezt jelenti!
A nőt jelenti fiam aki szerelmével táplálja a családot!
De a tüzet nem csak őrizni, de táplálni is kell!
S Te nem törődtél a Fényével!
F: Na, de mi lett a szerelmével??
M: Megölted!
F: ÉÉÉN? Én öltem meg?
Az nem lehet, én szerettem!!
M: Valóban?
Akár egy háztartási gépet!!!
S pont úgyis birtokoltad!
Gondolod egy házassághoz elég ez?
F: Na, de hol hibáztam, Mester?
M: Megfeledkeztél róla fiam, hogy ott él benne a lélek!
Mert a nő szerelme a lelkéből fakad!
Három kör egymás körül: Lány, a belső kör, Nő a középső, s Anya a legkülső.
Te csak az anyát szeretted, de közben megfeledkeztél a nőről!!
S egyáltalán nem érdekelt a benne élő lány, a tiszta gyermek!
Te voltál az ő tükre, de Te önmagaddal voltál elfoglalva, ahelyett hogy ővele foglalkoztál volna!!
Neked csak az anya kellett, de nő nélkül nincsen anya, s ha elhal a gyermek, kihuny a szerelem tüze!
Magára hagytad, elfordultál tőle, s lassan halkul, elsorvadt a lángja a Fénye!!!
F: De mit tegyek most Mester?
M: Figyelj, s tanulj tőle!!
F: ÉN tanuljak tőle?
De hát én vagyok az erő, mit tanulhatnék egy gyenge nőtől?
M: Ezt fiam.
Gyengédséget!
Mert ez az Ő ereje.
A szíve!
Messze felül van ez a Te erődtől!
F: De hogyan tehetném ezt Mester?
M: Mondtam már!
Figyelj!
Figyeld és csendesedj el!
Kérdezd és hallgasd!
Ne, Te legyél a fontos, hanem ő!
Ismerd meg.
Nem csak kívül, belül is!
Mire vágyik mit kíván, mit szeret!!
S hagyd el a kifogásaid!
F: Na, de Mester én nem fogom feladni önmagamat!
M: Akkor bizony elvesztél fiam.
Mert ő a Te Forrásod, Ő az aki téged táplál, s őnélküle Te csak félember vagy!
Persze kereshetsz másikat, de amíg meg nem érted, el nem fogadod minden nőben él a lélek, csak egy üres tükör maradsz!
Tehát Te döntöd el megtöltöd-e tükrödet a Tűz fényével, vagy csak nyers erődben fürdeted magad!
Engedd meg, hogy Megmutassa magát Neked, szeresd, óvd, és öleld, hogy biztonságban érezze magát, s akkor megnyitja majd neked fiam, a Gyönyör kapuját!
Mert a nő a tudás, a bölcsesség forrása, s tudása azért adatott hogy tápláljon, s erőssé tegyen Téged, ha Te befogadod.
De a forrást óvni és táplálni kell, tükrözni, mert elapad!
S ő felemel Téged, fiam azért hogy Te is emelhesd őt!
Így működik!
Koronázd meg a nőt, hogy királya lehess!
S óvd mit a legbecsesebb ékszert, mert Ő a Te igazi kincsed!
S nélküle erőd tán lesz, de elsorvad a szíved!
F: Köszönöm, Mester!
Tehát ez a minden, a lelke, a Forrása!
Így lesz!
Királynővé teszem a nőmet, s a királya én leszek!"

S azt hiszitek ez mese?!
Pedig nem az!
Ez az igaz szerelem, ahol a nő a Föld, s a férfi az ő Napja, hiszen a Földben van elültetve a MAG.
Benne él a tavasz, a nyár, minden virág, s az új élet belőle fakad.
De mit ér a Föld s a Mag, a Nap fénye nélkül, s mit ér a Nap fénye a Föld nélkül, ahol fű, fa, virág a Nap fényét szomjuhozza?
S mit ér a sivatag, ahol a Nap fénye elpusztít minden növényt, s helyén csak kopár sivatag marad?
(Forrás: Dézsi Réka)